Vasszilvágyról:
Vasszilvágy Vas megye északi felében, Szombathelytől 15 km-re, a 86-os úttól néhány km-re északra található. A község a Gyöngyös-sík kistáj középső-északi részén helyezkedik el. Neve a régi magyar szilvágy (= szilvafákkal benőtt hely) főnévből származik. Alsószilvágyot és Felsőszilvágyot 1935-ben egyesítették, előbb Kétszilvágy néven, majd nevét a maiban állapították meg. A két falurészt a Hosszú-patak fűzi fel, határát súrolja a Rátka-patak és itt ered a Kőris-patak is.

Talaj adottságok
Az alföldiesen lapos táj felszínét kavicstakarók, vályogos, löszös üledék borítja, a felszín vertikális tagoltsága csekély, felszíni formákban szegény a táj. E kavicstakarót jégkori vályog fedte, melyen helyenként sekélyebb, vastagabb termőréteg alakult ki. A vályoggal borított kavicsos talajképző kőzeten általában savanyú agyagbemosódásos barna erdőtalajok, míg az elvékonyodott rétegű részeken kedvezőtlen vízgazdálkodású talajok találhatók. A patakok, vízfolyások melletti völgyekben pedig általában agyagos öntés-réti talajok képződtek.

Éghajlat
A térség éghajlatára a kontinentális jelleg túlsúlya mellett részben a mérsékelten enyhe telű és hűvösebb nyarú szubatlanti hatás is jellemző. Az évi középhőmérséklet 9,5-10°C, júniusban viszont 20°C alatt marad. A napsütés évi összege 1900-1950 óra, míg az évi átlagos csapadék mennyisége 650-700 mm közötti. Uralkodó szélirány az Alpok elterelő hatása miatt északi.

Vízrajz
Vízrajzilag a térség a Rába és Gyöngyös vízgyűjtő területéhez tartozik. A település belterületén átfolyik a Hosszúvíz-patak, az igazgatási területét érinti a Rátka-patak és a Kőris-patak. A kisebb vízfolyások befogadója a Gyöngyös-patak, illetve a Répce.

Növényrajz
A tájrészlet növényrajzilag a magyar flóratartomány átmeneti flóravidéke, vasi-alpokaljai flórajárásának része. A szubmontán bükös övbe tartozó térségben természetes erdőtársulások alig fordulnak elő. Helyette inkább a savanyú talajú mészkerülő tölgyesek, szárazabb részeken a cseres-kocsánytalan tölgyesek jellemzőek. Az elvékonyodott, savanyú talajú, nyílt élőhelyeken a seprűbozótos-társulás is megtalálható.

Nevezetességei Szent Miklós tiszteletére szentelt római katolikus temploma nagyon régi, középkori eredetű. Mai formáját az 1769-es átépítés után nyerte el. A templom előtt 1732-ben készített Szenvedő Krisztus szobor áll. Története A község területén már a római korban épületek álltak. A feltárt sírok tanúsága szerint már a honfoglalás előtt település állt itt, ahova annak lakói temetkeztek. A mai falut 1217-ben Zyluag néven említik először. 1549-ben két kastélyt említenek itt a Szelestey és Zarka családok tulajdonában. A 16. században lakói protestáns hitre tértek, 1673-ban itt tartották a protestáns kerületi gyűlést. Alsószilvágy köznemesi község volt, Felsőszilvágyot magyar kisbirtokosok lakták, 1918-ban Bezerédj Imre vásárolta meg.

(forrás: www.vasszilvagy.hu)